Tajvan egy kis sziget a Csendes-óceánon, 161 km-re a Kínai partoktól. 1949-ben ide menekültek a kommunisták elől a Kuomintang csapatai Szun-Jat Szen és Csang-Kaj Sek vezetésével, majd kikiáltották a Kínai Köztársaságot. Ez annyira nem tetszett, és a mai napig sem tetszik a Kínai Népköztársaságnak, konkrétan megszakít minden diplomáciai kapcsolatot azon országokkal, amelyek elismerik a Kínai Köztársaságot. A világon mindössze 23 ország ismeri el hivatalosan Tajvan létjogosultságát.

A pénz egy 100 dolláros (vagy kínaiul 100 jüan) bankjegy, 1987-ből. Előoldalán dr. Szun-Jat Szen, az ország alapítója. Érdekesség, hogy Tajvanon nem volt nyelvreform mint a Kínai Népköztársaságban. A tradícionális kínai karaktereket használják és jobbról balra kell olvasni (speciel ezen a pénzen).

A hátoldalán a Taipeiben található Csung-San épület látható, ami a Szun-Jat Szen emlékközpont egy része. A komplexum 13000 négyzetméteres, és érdekessége, hogy több mint 400, kézzel készült lampion van benne.

Az első afgánit 1925-ben vezették be, amely az afgán rúpia helyébe lépett 1 afgáni = 1,1 rúpia arányban, 1936-tól az afgáni árfolyamát 1 indiai rúpia = 3,65 afgáni szinten rögzítették, majd 1947-ben 1 indiai rúpia = 13,44 afgáni lett az arány. Afganisztán amerikai megszállásáig a a különféle hadurak, politikai pártok, külföldi hatalmak és pénzhamisítók mind saját afgánit gyártottak mindenféle rendszer vagy például a sorszámok figyelembe vétele nélkül. Miután 1996 decemberében a tálibok szerezték meg az ország irányítását, a központi bank új tálib vezetője a bankjegyek nagy részét (mintegy 100 billió afgáni névértékben) értéktelennek nyilvánította, valamint felmondta a szerződést a bankjegyeket 1992 óta nyomtató orosz céggel. A céget ugyanis meggyanúsították, hogy bankjegyeket szállít az ország északi részére visszaszorult bukott elnöknek. Ebben az időben 1 amerikai dollár mintegy 21 000 afgánit ért. Ezután az Északi Szövetség hozott forgalomba Oroszországban nyomtatott pénzeket, ezeket névértékük feléért árulták a kabuli piacon. 2000-ben 6400 afgánit adtak egy dollárért, 2002-ben már 43 000-t.
2003. január 2-án – egy három hónapos átmeneti időszak után – az új afgáni lett a törvényes fizetőeszköz. 1 új afgáni 1000 régit ért, valamint 1 dollár 43 új afgánit. A bevont pénz névértéke 15 billió régi afgánit tett ki, ami a Tálib uralom és a háború alatti féktelen pénznyomtatás következménye volt. Kezdeti leértékelődés után erősödésnek indult a dollárral szemben az új afgán valuta, ezzel egyidejűleg az infláció is nőtt. Ennek oka a lakosság megnövekedett bizalama a valuta iránt, újra a kereskedelem és gazdaság, valamint a megtakarítások eszköze lett (a dollár és a pakisztáni rúpia mellett). Mostanra viszonylagos stabilitás jellemzi az afgáni árfolyamát, a mindennapi életben elfogadottsága egyre nő, a hatóságok célja a további népszerűsítés.

(Forrás: Wikipédia, nagyon érdekesnek találtam, ezért másoltam be, jobb mint ha ideokádtam volna megint valami baromságot)

Mai darabunk egy 10000-es címlet a tálib időkből. Előoldalán a több mint 600 éves heráti nagymecset egy részlete látható.

Hátoldalán pedig a 11. századi település Lashkar Gar (régebbi nevén Bost) városkapujának maradványai láthatók.

Katar, egy közel-keleti arab emírség. A világon Katarban a legmagasabb az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP), 2010-ben 90000 USD volt. 1971 óta független az ország. A gazdaság fő bevétele a kőolaj és földgáz kitermelés. A pénzük a Katari Riál, jelenleg kb. 77 Forintot ér 1 Riál.

A pénz igen díszes, szép motívumok vannak rajta, és az ország címere kétszer is, ha nem jegyeznénk meg elsőre, akkor elég csak arrébb pillantani.

A pénz hátoldalán a Katarban őshonos búbospacsirta, eurázsiai gyurgyalag és tibeti lile típusú madárkák láthatók amint éppen a legnagyobb egyetértésben viselik el, hogy nyomdafestékként egy pénz hátulján kell tengetniük tovább egész hátralévő kis életüket.

A Föld második legnépesebb országa, 1,2 milliárd lakossal, India. Már rég nem a maharadzsák országa, hanem szövetségi köztársaság, 1947 óta független a Brit Birodalomtól. Nem túlzás, az országban kb. 1652 nyelven beszélnek, a hindin és az angolon kívül még 14 nyelv hivatalos.

Az előoldalán a Mohandász Karamcsand Gandhi, politikus, jogász, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja van.

A hátoldalán az ország vadvilágának egy része látható, az indiai orrszarvú, bengáli tigris és indiai elefánt. A bal oldalon lévő krix-kraxok annyit tesznek mint: "Tíz Rúpia" az országban regionálisan hivatalos nyelveken (Fentről lefelé: hindi, asszámi, bengáli, gudzsaráti, kannada, kasmíri, konkáni, malajálam, maráthi, nepáli, orija, pandzsábi, szanszkrit, tamil, telugu, urdu)

Törökország, Európa? Ázsia? Mindkettő. A török emberek vendégszeretete, hold és csillagos zászló, vízipipa, Boszborusz, Isztambul. Igen, meg Kemal Atatürk, reformok és az infláció. Törökországot is elérte a 20. század vége felé a nagy mértékű infláció, a legnagyobb címletű pénz a 20.000.000 lírás volt (Ó hol van ez még a magyarországi illetve zimbabwei hiperinflációhoz képest...). 2005-ben korrekciót vezettek be, amelyben megállapították, hogy 1 új Líra = 1.000.000 régi Lírával. Így 2005-2009 között az ország fizetőeszköze a "Török új Líra" lett. 2009-ben ismét visszatértek az egyszerű Líra megnevezéshez.

Ez a darab a régebbi időkből származik, amikor elkezdődött a nagyfokú infláció. Egy 10.000 Lírás bankjegy. Előlapján a törökök atyjával Musztafa Kemál Atatürkkel (gyakorlatilag minden bankjegyen ő szerepel). Leginkább Kemál pasának köszönhető, hogy mi latin betűs íráshoz szokott emberek hellyel közzel el tudjuk olvasni a pénzen szereplő feliratokat, és nem a régi perzsa-arab írással van rajta a szöveg.

A hátoldalon Mimar Sinan a "Nagy Építész" arcképe látható, aki az Oszmán Birodalom főépítésze volt a 16. században. Olyan jelentéktelen építményeket tervezett mint pl.: ugyancsak a pénz hátoldalán lévő isztambuli Szulejmán-mecset. Nevéhez fűződik még többek között 84 mecset, 57 egyetem, 8 híd, 22 mauzóleum (türbe), 41 fürdő, 35 palota, 7 iskola tervezése, felépítése.